Mekkora hatása van a géneknek a testsúlyra?

Mekkora hatása van a géneknek a testsúlyra?

„Maes és társai készítettek egy átfogó összegzést az ezzel kapcsolatos irodalomból, Amely tagadhatatlan összefüggést mutatott ki a BMI és a testzsír örökletes hátteréről. Az öröklött hatást 20 és 80% közé teszik a szülők és testvérek viszonyában, örökbefogadás esetén 20 és 60% között van, és ikrek esetében 50-90%-os összefüggést mutattak ki a tanulmányok. Például egy több mint 3500-as nagyságrendű, négyéves korú ikerpárt vizsgáló kutatás azt mutatta ki, hogy a fiúk között 24, a lányok között 25%-ért voltak felelősek a környezeti tényezők.”

Néhány örökléssel foglalkozó tanulmány szerint a túlsúlyt és a zsírtömeget 20-90%-ban a genetikai háttér határozza meg. Ugyanakkor itt meg kell jegyeznünk, hogy – mint ebben a tanulmányban is – az összes gént együttesen tudjuk vizsgálni, de azt nem tudjuk, hogy az egyes gének pontosan mennyire felelősek. Azok a gének, amelyeket vizsgálunk, csak részei ennek a 20-90%-os intervallumnak. Itt van néhány példa

  • ADRB2 gén: egy 97 tanulmányból és 44.833 résztvevőből álló meta analízis azt mutatta, hogy pusztán ennek a génnek a variációja a BMI 0,24%-áért, a testtömegből körülbelül 700 g-ért felelős. (Kurokawa, 2008.)
  • FTO gén: az AA genotípussal rendelkező emberek 1,04%-kal magasabb BMI-t mutattak a TT genotípushoz képest, ami 1,5 kg különbséget eredményez.

Ebből a két génből (a 8 közül, amivel rendelkezünk) a BMI eltérések 1,28%-a magyarázható. E két gén alapján a kedvezőtlenebb változattal élőknek átlagosan 1,28%-kal magasabb a BMI indexe azokhoz képest, akik a kedvezőbb génösszeállítással élnek. Ez csak egy rövid kivonat a 8 gén közül kettőről. 10 kg túlsúlynál (ami a BMI 2,9%-a), csak ez a két gén okozhat 1,28%-ot, ami a túlsúly variációinak 43%-a. 20 kg túlsúllyal ez 22%, 30 kg esetében 14%. Mindezzel együtt önmagukban a gének soha nem felelősek a túlsúlyért, de nagy hatással vannak rá.

Mindemellett óvatosnak kell lenned: a túlsúlyra való hajlam bizonyára érdekes, de kevés alkalmazható következtetést ad. A gének hatása az adott személy súlycsökkentésének módjára (sport vagy kalóriacsökkentés) sokkal fontosabb. Egy génjeinkre vonatkozó gyors keresés után a következőket találjuk:

  • FTO gén és a zsírérzékenység: azok az emberek, akik sok zsírt esznek és a kevésbé szerencsés génvariációt örökölték, 2,4%-kal magasabb BMI-vel rendelkeznek, mint a szintén sok zsírt evő, de szerencsésebb génvariációval rendelkező egyének. Ez a különbség kb. 8 kg!
  • PPARG gén és hatása a zsírérzékenységre: Azok, akik a szerencsétlenebb génvariációval élnek, és sok zsírt fogyasztanak el az étkezéseik során, átlagosan 1,9%-kal magasabb BMI értékkel bírnak, szemben a szerencsésebb génvariációval rendelkező, szintén sok zsírt fogyasztó emberekkel. Ez átlagos 6,6 kg különbség!
  • PPARG gén hatása a fogyásra alacsony kalóriatartalmú diéta esetén: a szerencsésebb génnel rendelkezők 4,9%-kal többet tudnak így fogyni, mint akik a rosszabb verzióval élnek.
  • ADRB3 gén hatása a fogyásra az edzésen keresztül: A kevésbé szerencsés génvariációval 2,98%-kal nagyobb esély van az elhízásra akkor is, ha rendszeresen edz az illető.
  • ADRB3 gén hatása a fogyásra edzés és kalóriacsökkentés mellett: a rosszabb génnel rendelkezők 0,73 kg-mal kevesebbet tudnak fogyni, mint a jobb géneket öröklők.
  • APOA5 gén hatása a súlycsökkentés hatásosságára: ugyanazzal a ráfordítással azok az emberek, akik a szerencsésebb gént örökölték, 13,4%-kal tudták csökkenteni a BMI-jüket, szemben azokkal, akik a kevésbé szerencsés variációval élnek – náluk csupán 0,4% volt a siker.
  • APOA2 gén és a zsírra való érzékenység: Akik sok zsírt esznek, és a szerencsétlenebb verzióval élnek, 6,2%-kal magasabb BMI-vel élnek azokhoz képest, akik a szerencsésebb génnel rendelkeznek. Ez átlagosan 6,3 kg különbség!